Július elseje Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja.
Mindenkit buzdítok egy Jézus Szíve Kilenced elvégzésére az egészségügyben dolgozókért július 1-9 között.
(A kilenced megtalálható: www.jezusszivecsalad.hu)
Bízom a közös ima hegyeket mozdító erejében.
FOHÁSZ (Minden egyes nap ezzel kezdjed a kilencedet!)
„Jézusunk, Te most is szíveden viseled a betegek sorsát. Segíts, hogy az orvostársadalomban megszűnjön az a szakmai féltékenység, amely az „Anyák Megmentőjének” kirekesztését és halálát okozta. Add, hogy minél több orvos tudjon hazatérni a gyógyítás és az életmentés szolgálatára. Segíts, hogy a halál-kultúrájával szemben az élet-kultúrája erősödjék. Ámen.”
Hónap: 2020 június
SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK
ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP
Jézus Szentséges Szívének Családja Imaközösség tájékoztatója
Jézusom, mindenem!
2. szám – 2020. június 22.
A közösség honlapja (információ, aktualitás): www.jezusszivecsalad.hu
Szerkesztő: Farkas István piarista (Lupus atya) lelkész-igazgató
Postacím: 9226 Dunasziget Cikola u. 2.
Rögzítő: 30/510-05-04
E-mail: stslupus@gmail.com
Facebook: Lupus Farkas István
Személyes honlap: kovetlekuram.hu
ELMÉLKEDÉS: A hamis és a hiteles szeretet
A szeretet nem érzelem
Legtöbbször a szeretet szóval élünk vissza. Tragikus, amikor a szeretetet érzelemmé degradáljuk. Érzelmeink ingatagok, gyorsan változhatnak, és egyszerre a legkülönbözőbbek kavalkádja van jelen bennünk. Már az ókori költő, Catullus († Kr. e. 54-ben) leírja gyötrődését: „Gyűlölöm és szeretem. / Mért tébolygok, kérdezed okkal. / Nem tudom én, de ez öl, / kínja keresztre kötöz.” (Odi et amo) Ezzel szemben a szeretet az egyetlen fix pont életünkben, a szeretet „örök”, „mindent eltűr, mindent elvisel”. (vö. Szent Pál: Szeretethimnusz) – Hogyan degradálódott érzelemmé a szeretet? Amíg az ókorban a „szív” a teljes embert jelentette, az újkorban sajnos már csak az érzelmek forrásaként emlegetik. A Bibliában kb. 800-szor szerepel a „szív” szó. Jó tudnunk, hogy mindannyiszor ókori értelemben. – A Jézus Szíve tiszteletben is a „szív” magát Jézust jelenti. Találóan írja Szentmártoni Mihály jezsuita atya: „A keresztény lelkiség természete szerint Krisztus-központú. A Krisztus-központúság pedig szükségképpen Szív-központúság.”
Nélkülözhetetlen a rendíthetetlen akarat
Aki kapcsolatait kiszolgáltatja érzelmeinek, csak idő kérdése, hogy elsodródjon, hűtlenné váljon, becsapja a másikat. Szent Ágoston mondatát definíciónak is tekinthetjük: „A szeretet, amely elmúlik, soha nem volt igazi.” Egyértelmű döntés nélkül nem beszélhetünk szeretetről. Amikor Józsué felszólítja a választott népet, hogy szakítson a bálványimádással (akár Egyiptomból átcsempészett bálványokról, akár frissen, az Ígéret Földjén szerzett bálványszobrokról van szó), leszögezi, hogy ha ezt nem is teszik meg, „Ő és háza-népe hűséges marad Jáhvéhoz.” (vö. Józsué 24,15) – A házasságkötéskor a teljes szívvel kimondott „Akarok házastársad lenni” – Isten kegyelmével támogatva – ötven, hatvan, hetven év viszontagságai fölött is képes diadalmaskodni. Soha nem fogom elfelejteni egy öt-hat éves leányka válaszát, amely háromkirályok napján egy tipegős misén hangzott el. A kérdés: „Mit kell tennünk, amikor eltűnik előlünk a csillag?” A válasz: „Hallgatni kell a szívünkre, és tovább kell menni.”
Minden vagy semmi
„Semmit nem adtál Krisztusnak, ha teljes szívedet nem adtad neki.” Ez a piarista rend alapítójától, Kalazanci Szent Józseftől származó mondat a Krisztus-szeretetről, de tágabb értelemben minden hiteles szeretetről szól. A szeretet tehát teljes valóm, teljes szívem odaajándékozását jelenti. – Megdöbbentő Jézus vallomása: A Jó Pásztor életét adja juhaiért, a béres elmenekül, amikor jön a farkas. (vö. Jn 10,1-12) – Isten iránti szeretetét a zsoltáros így fogalmazza meg: „Gyűlöletes számomra a megosztott szív, egyedül törvényedet szeretem.” (Zsolt. 119,113) Isten ugyanígy tekint a megosztott szívű emberre. A Szentírás Jáhve és a választott nép kapcsolatát a házassághoz hasonlítja, a bálványimádást pedig házasságtörésnek minősíti. Kemény igazságot mond ki a 95. zsoltár „Negyven évig undorodtam attól a nemzedéktől, és ezt mondtam: «Tévelygő szívű ez a nép,…nem mehet be nyugalmam helyére. »” (Zsolt 95,10-11)
Hamisság, hitelesség?
Egyetlen mondattal válaszolhatunk: Ha két ember úgy találkozik, hogy föltétlen bizalommal tenyerükre teszik a szívüket, elfogadják egymást, tudnak örülni egymásnak és hűségesek maradnak egymáshoz, akkor és csak akkor beszélhetünk hiteles szeretetről. Persze ez nagyon nehéz, mert nem könnyű őszintének lenni, nem könnyű kiszolgáltatni magam a másiknak. – Ha ezt nem vállalom, akkor csak használom, kihasználom a másikat. Így személyek között is érvényre juthat a fogyasztói elv: „Használd és dobd el!” De ha ennyire nem is süllyedek mélyre, a kapcsolat felszínes, nem sokat érő lesz. – Gyakrabban fohászkodjunk ahhoz az Istenhez, aki nagyobb a szívünknél: „Istenünk, kő-szívünk helyébe teremts élő, érző hús-szívet.” (vö. Ezekiel 11,19)
ÉVKÖZI 12. VASÁRNAP
Jézus Szíve templom: búcsúnap
ÚRNAPJA
Jézus Szentséges Szívének Családja Imaközösség tájékoztatója
Jézusom, mindenem!
1. szám – 2020. június 1.
A közösség honlapja (információ, aktualitás): www.jezusszivecsalad.hu
Szerkesztő: Farkas István piarista (Lupus atya) lelkész-igazgató
Postacím: 9226 Dunasziget Cikola u. 2.
Rögzítő: 30/510-05-04
E-mail: stslupus@gmail.com
Facebook: Lupus Farkas István
Személyes honlap: kovetlekuram.hu
ELMÉLKEDÉS: A közösségi ima
Az ember közösségi lény
Az Istenhez való hasonlóságról szólva legtöbbször az értelmet és a szabad akaratot emlegetjük. Ez jogos, de van egy súlyos hiányosság: „Az Isten szeretetközösség (Szentháromság), és így oda kell sorolnunk az említettek mellé: Isten szándéka, hogy életünk közösségben bontakozzék ki, és kizárólag közösségek tagjaiként lehetünk boldogok akár itt a földön, akár az örökkévalóságban.” Amikor a piarista kispapok spirituálisa voltam, fölkerestem Halász Piusz ciszterci atyát, és megkérdeztem, mi egy kispap illetve pap legfontosabb tulajdonsága. Ő habozás nélkül válaszolta: „Az, hogy közösségi ember legyen.” – Közel négy évtized távlatából még tisztábban látom, hogy mennyire igaza volt. Sokszor könyörgőre fogom Isten felé: „Az öntörvényű emberektől ments meg, Uram, minket!”
Jézus tanítása
A Jézustól tanult imádságban nem így fordulunk Istenhez: „Én Atyám!”, hanem így: „Mi Atyánk!”. Ugyanúgy, ahogy Jézus tette, sorsközösséget vállalunk a bűnösökkel, a kitaszítottakkal, minden üldözöttel és szenvedővel. Micsoda kegyelem, hogy amikor ezeket a szavakat kiejtem: „Mi Atyánk!”, ebben a közösségben benne van maga Jézus is, az Istenszülő is, a szentek, a tisztító helyen várakozók is. Az Egyház liturgiájában a szentmise és a zsolozsma is közösségi karakterű. Amikor a kommunisták börtönében egy paptestvérem szentmisét mondott, ott voltak az égiek, és az előbb felsoroltak is. Amikor kedves tanítványom Chartreuse-ben a karthauzi kolostorban imádkozza a zsolozsmát, abból az imából (mint osztályfőnöke) én is részesedem. – Milyen békét sugároz az ő közösségük imája, hiszen jelmondatuk így szól: „Stat crux, dum volvitur orbis.” (Költői fordításban: Noha a föld forog, a kereszt akkor is biztos pontként áll.)
A közösségi ima hatalma (példák)
Refidimnél Mózes kitárt karjait Áron és Húr tartják, és ez az imádkozó közösség kiesdi az amelekiták elleni győzelmet. (Kiv 17,8-16) A hitéért tüzes kemencébe vetett három ifjú a lángok között dicsőíti és áldja az Urat. Ekkor leszáll az Úr angyala és „olyanná tette a kemence belsejét, mintha harmatos szellő fújdogált volna benne”. (Dániel 3,23) Amikor Heródes király börtönbe zártatja Péter apostolt, az Egyház állhatatosan imádkozik érte, és az Úr elküldi angyalát, aki Pétert kiszabadítja a börtönből. (Ap Csel 17,1-19) Tegyünk ezekhez még egy eseményt a magyar történelemből. A pogány tatárok ellen harcoló magyarok hazánk Védasszonyához fohászkodnak, Ő pedig elküldi segítségükre hű lovagját, Szent László királyt. – A példákat vég nélkül sorolhatnánk tovább.
Befejezés (Lisieuxi-i Szent Teréz nyomán)
Tegyünk meg mindent, hogy az örökkévalóságban minél többen dicsőítsük Istent.