Európa keresztény örökségéért

Hét előadás, imádság és fórum, három hetente, csütörtökönként 18 órától az „Imádság évében. Időpontok: 2024 február 22.; március 14.; április 4.; április 25.; május 16.; június 6.; június 20.

Helyszín: Piarista Kápolna, Mosonmagyaróvár, Fő u. 4.

Kiindulópontunk XVI. Benedek pápa prófétai szavai
(Érdemes megszívlelnünk a közelgő választások előtt)

1/ Nem veszíthetjük szemünk elől Istent, ha azt akarjuk, hogy ne váljon semmivé az emberi méltóság. [Biblia: Isten a maga képére alkotott minket.]

2/ Az ember alapvető jogait nem az államtól kapja, az csak elismeri azokat. Az állam nem engedheti meg, hogy az erősek maguk alá gyűrjék a gyöngéket [vö. Nürnberg: a III. Birodalom népirtásáról].

3/ A kereszténység kirekesztése az európai kultúrából a lelkiismeret elsorvadásához vezet. [Kívülről ránk erőszakolt törvények határozzák meg életünket.]

4/ Akik fennen hirdetik a szabadságot, azt olyan mértékben korlátozzák, amelyet a közelmúltban még el sem tudtunk képzelni. [pl. szülők jogai]

5/ A diszkrimináció tilalma egyre inkább a véleménynyilvánítás szabadságának és vallásszabadságnak a korlátozása lesz. [Hitemet kötelességem megvallani.]

6/ Ha a tudománynak és a technikának korlátlanságot biztosítunk, a fejlődés vak és pusztító lehet. [pl. a fegyverek egyre „tökéletesebbre” fejlesztése]

7/ Egy vágy, amely megvalósítható, még nem jelent jogot ahhoz, hogy azt valaki beteljesítse. [pl. jogos korlát az ön- és közveszélyesség]

8/ A szavazati többségre épülő demokrácia nem szoríthatja ki az alapvető emberi jogokat, például az élethez való jogot. [Egyes demokráciákban ez evidens.]

9/ A félelem, hogy a terrorizmus hamarosan a nukleáris és a biológiai fegyvereket is birtokába keríti, nem alaptalan. [A rettegés felőröli az embert.]

10/ Az említett félelem olyan globális ellenőrzést hozott létre, amilyen a diktatúrákat jellemezte. Olvasásra ajánlom: Joseph Ratzinger: Benedek Európája a kultúrák válságában c. könyv (Szent István Társulat, Bp. 2005)

Reményünk alapjai

1/  Mária oltalma: Az Európai Unió lobogójának kék színe Mária színe, a 12 csillag az Ő ékessége. Az alapító atyák – Jean Monnet, Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi – mélyen hívő keresztények voltak.

2/  Európa védőszentjeinek közbenjárása

Nursiai Szent Benedek, Szent Cirill és Metód, Szent Edit Stein, Sienai Szent Katalin és Svéd Szent Brigitta (Érdemes megismerni életüket.)

3/  Az ezeréves magyar örökség (A kereszténység védőbástyája vagyunk ma is) „A Magyar Katolikus Egyház dicső emlékei nem tűntek el. Hitetek szent örökségét a maga tisztaságában, érintetlenül adjátok tovább utódaitoknak. Küldetésetek az, hogy hazátokban a múltat összekössétek a jövővel.” (VI. Pál pápa üzenete a magyarokhoz 1970. augusztus 20-án) 

Szeretettel: Lupus atya

A hittől átjárt hazaszeretet

Főhajtás Mosonmagyaróvár 1956-os hősei, vértanúi előtt

Vallomás a mosonmagyaróvári Piarista Iskola újraindulásának 30. évfordulóján.

A hazaszeretet közel 400 éves piarista örökség.

Elhíresültem arról, hogy a magyar közélet és kultúra híres embereiről Széchenyitől Pilinszkyig fennen hangoztatom, hogy piarista diákok voltak. Mentségemre legyen mondva, még soha nem tódítottam. A hazaszeretet témában itt most csak négy öregdiákunk idézésére szorítkozom.

„Ő a magasba és a mélybe néz,

Magasba, hol az Isten Anyja vár

És mélybe, hol nyomor van, szenvedés.”

(Juhász Gyula: Calasantius

„Tudományomat és hazafiúi érzésemet

Önök csepegtették belém.”

(Kossuth Lajos)[1]

„Rendületlenül”

(Vörösmarty Mihály)

„Királyom! én veled nem harcolok!

Szent vagy te énelőttem – Istenem,

S hazám után a legszentebb.”

(Katona József)

Azért választottam ezeket az idézeteket, mert Juhász Gyula elénk állítja rendalapítónk „pietas”-át, Kossuthnál fölragyog a tudomány („litterae”). Így összeáll a piarista jelmondat. Vörösmarty arról az elkötelezettségről szól, amely leghitelesebb értékmérőnk. Katona Józsefet már csak azért sem hagyhattam ki, mert mindkettőnk alma matere a kecskeméti piár volt.

Amikor 2007-ben rendtartományunk elnyerte a Magyar Örökség Díjat, méltatásában Kapronczay Károly akadémikus így fogalmazott: „A piaristák példaértékűen valósították meg a hazafias nevelést. Nevükhöz híven a szeretet szavával formálták diákjaik gondolati és érzelmi világát. A pesti iskolának meghatározó szerepe volt abban, hogy a fővárosi lakosság nyelvhasználatában a németet felváltotta a magyar. A Piarista Rend a magyar múlt és jelen szerves része.”

[1] Kossuth Lajos vallomása az óvári piarista atyáknak 1848. október 23-án.  Kossuth Sátoraljaújhelyen volt diákunk.