2.2 A magyar kultúra szolgálata
„Nyelvével együtt él vagy hal meg a nemzet”
a/ Azért idéztem a Széchenyitől származó szállóige hosszabb változatát, mert a magyar tanítási nyelvhez való ragaszkodás szó szerint élet-halál kérdését jelentette. A kezdeteknél sok diákunk nálunk ismerte meg a magyar kultúrát és vált áldozatos hazafivá. Az egyik németesítést szorgalmazó felszólításra az igazgató ezt válaszolta: „A jó Isten érti a latint, és meghallgatja a magyar éneket is.” A német tanítási nyelv erőltetése a császárság részéről a magyarság beolvasztását célozta. Mivel a piaristák 12 éven át (!) elszabotálták a német tanítási nyelv bevezetését, az iskolát a Helytartótanács 1789-ben bezártatta. Később pedig, mivel a szabadságharcban sok piarista tanár és diák harcolt, megtorlásként Haynau 1850-ben kiadta az iskola újabb bezárási rendeletét.
b/ Napjainkban a „pluralizmus”, a „nyitottság” jelszavai mögé bújtatva hallatlan offenzíva folyik a nemzeti értékek és ezáltal az egyes nemzetek ellen. Helytállásunkhoz adjon erőt a következő igazság: Az ember önazonosság-tudat nélkül sérült, könnyen manipulálható. A sokféle identitás között domináns a nemzethez való tartozás, tehát az anyanyelv ismerete és szeretete. Johann Gottfried Herder 1791-ben[1] a magyar nyelv és ezáltal a magyar nemzet halálát jövendölte meg, ami be is következett volna a nyelvújítás nélkül. A magyar nyelv értékéről így fogalmaz Grétsy László nyelvészprofesszor: „Aki a magyar nyelv titkát valaha is megoldja, isteni titkot fog megfejteni. Legalábbis a titok első tételét, amely így hangzik: «Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.»”[2]
Népdal, néptánc, énekkar, zenekar,…
a/ Az 1940/41-es tanévben kilenc nagyon színvonalas iskolai ünnepség volt. Az énekkar szereplésén túl legtöbbször zenedarabok előadására is sor került. Sok ünnepélyt gazdagított színi előadás. Több esetben az ünnepi beszédet 7-8. osztályos diák mondta. Ezekhez az egyéni fölkészítésen kívül komoly hátteret jelentettek az önképzőkörök (pl. irodalmi önképzőkör, szavalókör). Az újrainduláskor példaértékű volt, hogy énekkari szerepléssel a piaristák a Kossuth-gimnáziummal együtt szolgáltunk a piarista jelenlétért mondott hálaadó miséken. Az utóbbi 30 évben pedig az ünnepélyeken kívül sok könyvbemutatón, városi versenyen képviseltette magát iskolánk.
b/ Félek, hogy kiverem a biztosítékot, amikor azt mondom, hogy a világhírű Óvári Gazdász Néptáncegyüttes mögött is egy piarista áll. De hála Istennek itt van a kezemben Litresits Mátyás alapítónak a tanúságtétele. Leírja, hogy a szerzetesek elhurcolása után Helyes László Halásziba került káplánnak. „Első dolga volt a piarista diákok összehívása, néptáncot is tanított nekünk.” – olvasom a vallomásban. Néhány év múlva, amikor „Matyi bácsi”, már néptáncot tanított, Mestere ezt mondta: „A munkaerkölcs azt jelenti, hogy ne engedd meg a felkészületlen szereplést.” – „Munkaerkölcs”, ezt a szót Helyes tanár úr én szívembe is bevéste Kecskeméten.
[1] Meg kell említenünk, hogy ezen év szeptember 21-én felsírt egy újszülött, akit úgy hívunk, hogy Széchenyi István.
[2] Grétsy László közel 500 oldalas antológiát állított össze „A mi nyelvünk” címmel (Íróink, költőink írásai a magyar nyelvről).