2/ Hazaszeretetre nevelés Mosonmagyaróváron
2.1 A város és a piaristák
Az első két évszázad
a/ Kalazancius iskoláit a szegényebb társadalmi réteg felkarolására szánta[1]. Óvár vezetősége – élén az alapító Zsidanics István alapítónkkal – ugyancsak a város szegényebb rétegét akarta műveltséghez juttatni, akik nem tudtak tandíjat fizetni, illetve nem vállalhatták fel a távolabb lévő középiskolába járás költségeit. A két nemes szándék találkozott, és így született meg iskolánk. – A város vezetősége Haynau rémuralma alatt így érvelt az iskola bezárása ellen: „A város kebelében működő Piarista Iskola eggyé nőtt a várossal, a város polgársága azt magáénak tekinti. A jövőben is meg akarja őrizni gyermekei szellemi, lelki és erkölcsi életének biztosítására.” A gyönyörű vallomás a „bresciai hiénát” nem hatotta meg.
b/ Iskolánk tanárai nemcsak a diákokért tettek meg mindent, hanem a város kultúrájának emeléséért is.
Ivánfi Ede piarista életében harmóniába rendeződött a világjárás (Velence, Prága, München,…) és a levéltári kutatás. A Nemzeti Múzeum okmánytárában ő találta meg Magyaróvár 1354-es alapítólevelének hiteles másolatát (az eredeti megsemmisült). Nagyon sokat tett városunk múzeumának megalapításáért.
Láng Rudolf Rezső iskolánk magyar-latin szakos világi tanára volt. Mély barátság fűzte Fekete Istvánhoz és Kittenberger Kálmánhoz. Fekete István „Rudi bátyámhoz” írt leveleit a család megőrizte, iskolánk ki is adta. Láng Rudolf a vadászetika megteremtője hazánkban. Szaklapokban kb. negyven tanulmánya jelent meg.
A sort hosszan folytathatnám.
Az utóbbi 30 év
a/ A diktatúra iskolánk működését 42 éven át akadályozta, ezért nagy örömmel töltött el bennünket, amikor 1990. szeptemberében 350 (!) diákkal ismét megkezdhette működését.[2] Az 1948-ban államosított katolikus iskolák közül az országban elsőként a miénk indult újra. Mindenképp meg kell említenünk Németh László mosoni plébános buzgóságát, akiben meg volt a hegyeket mozgató hit, amikor felvállalta az iskola működtetését. Az 1989-es és a 90-es éveket még nagy bizonytalanság jellemezte, tehát hálásak vagyunk minden pedagógusnak, családnak, hogy elkötelezték magukat mellettünk.
b/ A hazaszeretetben jelen van a szülőföld, a magyar nyelv, a magyar történelem, irodalom, művészetek szeretetén túl a magyar szentek kiemelt tisztelete is. (Egyházunknak a legtöbb szentet az Árpád-ház adta.) A bőség miatt csak töredékét tudom megemlíteni a konkrét eseményeknek. A március 15-i ünnepséget a mosoni temetőben a kezdetektől fogva iskolánk szervezi. Október 26-án saját ünnepségünk mellett aktívan kapcsolódunk a városi megemlékezéshez is. Sokak számára felejthetetlenek a karácsonyt váró Ghymes koncertek. Énekkarunk népdal-repertoárja nagyon gazdag. Színjátszóink is sokat merítenek a magyar kultúra értékeiből. Természetesen örömmel kapcsolódunk a „Határok nélkül” programhoz is.
[1] A mindenki számára nyitott, ingyenes tanítást a világon elsőként ő vezette be.
[2] Jelenleg növendékeink létszáma: 674.